Ménfőcsanak címere.

Ménfőcsanak  

 

  Bemutatkozunk

  Események

  Történelmünk

  Itt születtek

  Intézmények

  Egyesületek

  Vállalkozások

  Közlekedés

.

  Levelezés

  Fotóalbum

  Babaoldal

  Emlékeznek

  Történetek

  Térképünk

  Szálláshelyek

Itt születtek, alkottak, híres Ménfőcsanakiak: 2.    1.»    3.»

Tudta Ön?

Ménfőcsanakon jelenleg 68 orvos él.                                                                                 Ménfőcsanakon négy festőművész él, dolgozik.
Baksa Kálmán Baksa Kálmánné Baralovics Ernő Borsa Károly Bády Izidor János Borsodi László Budai Ilona

     

 

Baksa Kálmán

Baksa Kálmánné

Dr. Bugovics Elemér Csehy József Ecker János Dr. Edelényi Adél Gangl András Galgóczi Erzsébet Galgóczi Károlyné
           
Dr. Edelényi Adél

Galgóczi Erzsébet

Graffelner Kálmán Gellér Éva Horváth Ede Józsa Tamás Dr. Medgyasszay L. F.né Nagy Judit Pados József
           
Józsa Tamás
Ráth Károly Sillai László Sulyok Vince Szabady János Szávay Gyula Dr. Torda István Takács Zoltán
Tóth Dezső Vén Lajos Pongrácz Rozália
         

 

 

 

 

 

 

 
Kitüntetett polgáraink >
Borsodi László életrajzi adatok

A Borsodi László által 1981-ben alapított egyéni vállalkozás jogutódjaként működő Borsodi Műhely Kft. jelenleg egy 100%-os családi tulajdonban működő gazdasági társaság.

Borsodi László, aki kisiparosként kezdett tevékenykedni, kezdetben textilipari szövőgépekhez készített alkatrészeket csaknem az ország összes szövőgyára részére. Ez a piac jelentős fejlesztéseket és növekedést tett lehetővé. 1988-ban lehetőség nyílt arra, hogy a cég exportra is dolgozzon, mely során üzleteket kötöttek olasz, német és osztrák cégekkel.

A 90-es években - amikor a magyarországi gazdasági, politikai változások miatt az addig állandó piac megszűnt - ezek a kapcsolatok különösen jelentőssé váltak. Fontos előrelépést hozott 1993, az OPEL GmbH magyarországi vállalatával megkötött szerződés, mellyel a dinamikusan fejlődő cég a nagy múltú gyár beszállítója lett.
1999. januárjában került sor egy kisújszállási cég megvásárlására. Ez nemcsak területnövekedést, de jelentős termelői kapacitásnövekedést is jelentett. Ma már a termékek egyharmada Kisújszálláson készül. A termelést a két telephelyen kívül jelentős beszállítói és alvállalkozói kör támogatja.
2004. januárjától a Borsodi Műhely Kft. tulajdonosai megalapították a Borsodi Fémmegmunkáló Kft-t kapcsolt vállalkozásként győri székhellyel, szombathelyi telephellyel.
Cégünk az OPEL Magyarországgal 5 éves kizárólagos szolgáltatási szerződéssel, az EPCOS Elektronikai Alkatrész Kft.-vel 5 éves vállalkozási szerződéssel és az AUDI Hungária Kft.-vel 1 éves szállítási keretszerződéssel rendelkezik.
Az évek során a cég dinamikus fejlődése és minden téren a kiválóságra törekvés révén az előbbiekbe felsorolt multinacionális vállalatokon kívül számos hasonló céggel sikerül bővítenünk vevői körünket.
Ebben a felgyorsult, konkurenciával együtt élő világban a jelmondatunk szerinti "Egy precíz, fémes jövő"-t a folyamatos fejlesztések mellett hosszú távon egy együttműködő, együttgondolkodó, lojális csapattal képzeljük el.
Adatok a Cég honlapjáról > www.borsodimuhely.hu   További a cégről itt.

 

Ménfőcsanaki napszámosok. Borsodi László a You Tube-on itt >

Baralovics Ernő életrajzi adatok 1948-2007

Baralovics ErnőBaralovics Ernő volt önkormányzati képviselő, Ménfőcsanak részönkormányzati vezetője, a Szentkereszt RK. Egyházközösség Képviselő testületének tagja, Templomatya, az Egyházközség világi elnöke 1948-ban született Ménfőcsanakon. Ősi Csanaki családban nőtt fel, munkájának a kárpitos mesterséget választotta, ebben dolgozott haláláig. 1974-ben kötött házasságot a szintén ménfőcsanaki Mező Évával. Házasságukból 3 gyermek született, már mindhárman felnőtt korúak. Munkája mellett az egyházi és világi közélet is érdekelte. 1974-től csanaki rk. Egyházközösség képviselő testületének aktív tagja. Tevékeny, aktív alkotó részese volt 33 éven át az egyházközség nagy feladatainak, szervezőkészségével sokat segítette a templomi közösséget. Érdekelték a Ménfőcsanakon történtek, az 1980-as évek második felében a helyi közélet számos területén segítőkész volt. 1990. szeptember 7-én alapítója volt a Ménfőcsanaki Polgári és Keresztény Körnek. E civil szervezet is színtere volt közösségért végzett munkájának. Tenni akarását felismerve 1994-ben a Csanakiak önkormányzati képviselővé választották. Győr város képviselő testületében is több feladatot kapott. A Lakásügyi Bizottságot vezette 8 éven át. 2006-ig volt önkormányzati képviselő. Két cikluson át (1994-2002) a helyi település-részönkormányzat vezetője is volt. Segítőkészsége, a közért való tenni akarása példaértékű volt, hosszú éveken keresztül sokat dolgozott a településért.

Munkáját több alkalommal, kitüntetéssel is elismerték. Büszke arra volt, ha bármivel gyarapodott, gazdagodott szeretett szülőhelye Ménfőcsanak. Több éve gyógyíthatatlan beteg volt, munkáját, ha nehézségek árán is, de nagyon lelkiismeretesen végezte a helyi közéletben és az egyházközösségben.

59 évesen 2007. november 14-én érte a halál. Felesége, gyermekei és nagycsaládja mellett veszteség érte az egyházközösséget, barátai, a széles közéletet, egész Ménfőcsanakot. Temetése 2007. november 19-én volt a csanaki Szent Kereszt templom melletti temetőben, családi sírhelyen.

Összeállította:  Szabady János 2008.

Gangl András életrajzi adatok

1954 augusztus 11-én születet Ménfőcsanakon. Szülei szintén ménfőcsanaki születésűek.
Az általános iskolát 1960-1968-ig Ménfőcsanakon végezte. Ezt követően a Győri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskolába jelentkezett. Az iskola elvégzése alatt és után, Győr különböző, nagy- és kiskereskedelmi egységeiben dolgozott.
1973 őszén bevonult katonának a pápai laktanyába. 1975 őszén leszerelt, fél év elteltével a 12 személyes kereskedelmi egység vezető helyettese lett a Győri Húsipari Vállalat mintaboltjában. Két év elteltével boltvezetői minősítést szerzett, 1977 őszén átvette a mintabolt vezetését. Még abban az évben hentes és mészáros mestervizsgát tett.
1980-ban a győri vásárcsarnokban megnyitotta húsipari mintaboltját. Az év május 31-én megnősült. Felesége Figler Éva, szintén régi csanaki család leszármazottja. 1982 februárjában született meg Orsi nevű lányuk. Ekkor kezdték meg családi házunk építését is Ménfőcsanakon.
1985 május 15-vel megnyitották családi vállalkozásban élelmiszer szaküzletüket. 1986 novemberében megszületett Éva nevű lányuk. 1989-ben a helyi közéleti civil szervezetek felkérték, hogy vállaljon közéleti munkát, ugyanakkor az egyházközségünk munkáját is segítse.
Mivel Ménfőcsanak Győrhöz tartozik, többed magukkal megalapították 1990-ben a részönkormányzatot, melynek azóta is tagja. 1987-1995-ig a ménfőcsanaki Sportkör technikai igazgatója. 1990-től több civil szervezetnek tagja, vezetője (Polgárőrség, Ménfőcsanakért Baráti Kör, Sportkör).
2002 októberi választásokon Győr Megyei Jogú Város képviselőjévé választották. 2005-ben magánnyomozói képesítést szerzett. Jelenleg a Pannon Víz Zrt hálózat ellenőreként dolgozik.

Adatok: Győr honlapjáról.

Ménfőcsanaki napszámosok. Gangl András a You Tube-on itt >

 

Budai Ilona életrajzi adatok:

Budai Ilona: népi ének tanár Magyar Örökség díjas népdalénekes, 1951-ben született Felpécen. Tanulmányait Gyömörén kezdte, majd Ménfőcsanakon, Sopronban folytatta, és Budapesten fejezte be. Közel 40 éve tanítja, népszerűsíti a magyar népdalokat a világ minden táján. 20 éve tanára az Óbudai Népzenei Iskolának. 1987 óta rendszeres népdaltanító műsora van a Magyar Rádióban. Előbb az "Énekeljünk együtt", majd a "Fúvom az énekem" című műsort vezeti. 
30 éve minden nyáron 5 népzenei táborban szeretteti és ismerteti meg az ifjabb és idősebb korosztállyal a népdalokat. 3 lemeze jelent meg: "
Élő Népzene" (1977), "Magyarország édes hazám" (1995.) és "Anyám, édesanyám" (2004.) Nem csak népdalok után kutat több évtizede a Kárpát medencében, hanem népmeséket is gyűjt. Ezekből jelent meg egy válogatás CD melléklettel "Székely mesebeszéd" címmel 2002-ben.Boldog és Gyömöre község díszpolgára. Munkáját több kitüntetéssel jutalmazták: a Magyar Köztársaság Kiskeresztje (1993.), Rendületlenül Díj (1998.), Kodály díj (1989.),
Széchenyi Emlékplakett (2002.), KOTA Nagydíj (2003.).A "
Népzeneoktatásért Alapítvány" és a "Borvízforrás Kulturális Alapítvány" elnöke. Számos jótékonysági műsor szereplője és védnöke volt az elmúlt években.

 

Horváth Ede életrajzi adatok
Szombathely, 1924. szeptember 18.  -  Győr, 1998. szeptember 23.

Gyárigazgató. Szülők: Horváth Ede és Führinger Borbála. Felesége: Patonay Valéria (mindketten 7-7 gyermekes családból származnak). Gyermekei: Ede, Borbála.

Iparoscsaládban született, atyja autószerelő-mester volt. 1935-ben költöztek Győrbe. A Magyar Waggon- és Gépgyár Rt-be került inasnak, ahol tehetsége folytán egy évvel korábban kapott vasesztergályos segédlevelet. Neve először sztahanovistaként vált országosan ismertté 1949-ben az autógyár műszaki vezetője, majd 1951-ben a Szerszámgépgyár igazgatója. 1962-ben a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója, e beosztást 1989. december 18-ai nyugdíjazásáig töltötte be. Kinevezése után radikális szerkezetátalakítást hajtott végre, szigorú minőségi követelményrendszert vezetett be. Megvásárolta a MAN-Diesel motorok licencét, megkezdte a MAN-motorok, a 2 sebességes futóművek, a Rába-kamionok gyártását, fejlesztette a közúti és vasúti járműgyártást, hogy csak a legfontosabbakat említsük. E termékeket nagy mennyiségben, magas színvonalon szállították a világpiacra. A gyár teljesítőképessége, műszaki színvonala a 80-as évek közepére világszerte elismerést váltott ki A vagongyár fénykorában 20 ezer embert irányított. 1984 és 87 között a KGST gépipari szekciójának irányítója. Tizenkilenc éven keresztül az MSZMP KB tagja. A vagongyár eredményeiből Győr városa is részesült, számos kulturális, egészségügyi, kommunális és sportlétesítmény megépülése köszönhető a gyár támogatásának. 1950-ben Kossuth-díjat, 1980-ban Állami díjat kapott. Győr városa 1986. január 15-én díszpolgárává választotta. Utolsó lakhelye Győr-Ménfőcsanak, Győzelem út 45.

Nevét a "Horváth Ede Emlékalapítvány" őrzi, tudjon meg róla többet itt >

 

Graffelner Károly életrajzi adatok

Tét, 1955. november 1. - Győr, 2008. november 30.

1981-ben költözött Csanakra. Két felnőtt egyetemista gyermeke van, nős.
Mérnök közgazdászként több mint 20 éve vezette saját Kft-jét. Több alapítvány alapítója illetve kuratóriumának tagja volt. Erejéhez mérten Győrben és Ménfőcsanakon minden jó kezdeményezést támogatott, nem csak eszmeileg, hanem adományokkal is. Karitatív tevékenységének elismeréseként 2005-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Aranykeresztjével tüntették ki. Ebben az évben a Európai Borlovag Rend tagjává fogadta és augusztusban a Büki Ökomenikus Templomban lovaggá ütötték.
A rendszerváltás óta Önkormányzati képviselőként sokat tett Győr illetve Ménfőcsanak töretlen fejlődéséért.
1989-től volt az SZDSZ tagja - a győri szervezet alapítója -, 1990-től tizenhat éven át a győri képviselő-testület szabad demokrata önkormányzati képviselője, több cikluson keresztül a költségvetési bizottság elnöki tisztségét is betöltötte. Graffelner Kálmán 1994-től egészen 2006-ig, négy választáson keresztül volt az SZDSZ Győr városi országgyűlési képviselőjelöltje.
Munkájának köszönhető, hogy Ménfőcsanakon és Gyirmóton minden családhoz bevezetésre került a vezetékes gáz, a szennyvízcsatorna, valamint a Kábel TV. Ezek a több 100 milliós beruházások a saját beterjesztéseire indultak el, és valósultak meg, a városfejlesztési kereteiből.
Azért dolgozott, hogy Győr fejlődése töretlen legyen, a vállalkozások virágozzanak, mindenkinek legyen munkája, többlet jövedelme és még jobban lehessen élni Ménfőcsanakon, illetve Győrben.
Hosszan tartó betegség után, 53 éves korában hunyt el.

 

Dr. Medgyasszay László életrajzi adatok  állatorvos, országgyűlési képviselő

1941. augusztus 29-én született Móron (Fejér vármegye) régi református családban. Apai nagyapja 1935 és 1943 között a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke volt. Édesapja, Medgyasszay Lajos (1908-1980) mezőgazdasági mérnök, édesanyja, Szupper Katalin (1915) tanítónő, majd gépi kötő, jelenleg nyugdíjas.

Gyermekkorát Irtáspusztán töltötte, ahol édesapja ötszáz hold bérelt földön gazdálkodott. Testvérei közül Balázs (1938) mezőgazdasági mérnök, Piroska (1944) tanár, Júlia (1954) jogász.

1967 óta nős, felesége, Török Júlia megyei szakállatorvos, a győri Állategészségügyi Állomás igazgatóhelyettese. Három gyermek édesapja. Több helyen járt általános iskolába, utolsóként Pápán, ahol a középiskolát is végezte. A pápai Türr István Gimnáziumban önképzőkört szervezett, amely 1957. március 15-én emlékezetes műsorral ünnepelte meg az 1848-as forradalom évfordulóját. A kitűnő tanulót "osztályidegen" származása miatt az érettségi után (1959) nem javasolták továbbtanulásra, ezért Győrött a MÜM 401-es sz. Ipari Szakiskolában kitanulta a dízelmozdony lakatos szakmát. 1961-ben fél évig szakmunkás volt a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban. 1961-ben felvették az Állatorvos-tudományi Főiskolára, 1966. szeptemberben avatták a közben egyetemi rangot kapott intézményben állatorvos doktorrá. Az 1990. évi országgyűlési választásokon Győr-Moson-Sopron megye I. sz. - Győr város egy részét és negyven községet magában foglaló - választókerületben, a második fordulóban szerzett egyéni mandátumot. 1990 és 1994 között a Győrhöz csatolt Ménfőcsanakon egyéni választókerületben megválasztott önkormányzati képviselő, a győri képviselő-testület tagja.  (Kivonatos adatok a www.medgyasszay.hu  internetes portálról.)

Ménfőcsanaki napszámosok. Dr. Medgyasszay László a You Tube-on itt >

 

Dr. Bugovics Elemér életrajzi adatok

1942. január 17. Ménfőcsanak - 2009. július 15. Győr

A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgatója. 1942 január 17-én született Ménfőcsanakon. A Révai Gimnáziumban érettségizett, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát. 1976-ban patológiából tett orvosi szakvizsgát, angol nyelvű felsőfokú orvosi-szakmai, majd közgazdasági nyelvvizsgát tett. 1981-től négy éven át az Adeni Egyetem Patológiai és Igazságügyi Orvosi Intézetében dolgozott, 1986-tól a megyei kórház Patológiai Osztályának Zrínyi úti részlegét vezette. 1991-ben nevezték ki orvos-igazgatónak öt évre, 1995-ben pedig határozatlan idejű igazgató-főorvosi kinevezést kapott, 2005 június 30-ig látja el tisztségét. Alapító tagja volt a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének, emellett több tudományos társaság tagja.

 
BÚCSÚZUNK DR. BUGOVICS ELEMÉRTŐL
a Ménfőcsanakért Baráti Kör volt elnökétől
 

Fájó szívvel, megrendüléssel vettük halálhíredet. Felelős orvosi hivatásod és jeles tisztségeid mellett szívesen vettél részt a civil mozgalmakban is. Lokálpatriotizmusodból adódóan alapítója és egyik vezetője voltál az 1990-ben alakult Ménfőcsanakért működő egyesületünknek. Minden fontos tevékenységünkben részt vettél, ami céljainkat, a helyi közéletben való részvételt, az itt élő emberekért való tenni akarást szolgálta.

Dr. Bugovics ElemérPéldamutató egyéniséged irányadó volt számunkra, barátságodat, tapasztalataidra épített tanácsaidat megköszönjük. 2005-ben Körünk által kiadott „Ménfőcsanaki séta” című könyvünk előszavának megírására kértünk fel. Bölcsen „Előszó helyett néhány találkozásról” cím alatt diákkori, fiatalkori, tanáraidtól és közelállóidtól hallott tanulságos élményeidet írtad le sokaknak okulásul. Ebből egy részlet: „Gyirmótról kerékpárral jöttünk hazafelé dr. Torda István körorvossal (1966) aki egy hónapra maga mellé fogadott a szigorló orvosi gyakorlatomon. Minden héten legalább egyszer bementünk egy nyugdíjas bencés tanárhoz, akivel franciául vagy németül beszélgetett. - Értettél valamit? – kérdezte. - Nem én. – válaszoltam. - No látod – folytatta – a tanulmányod nem sokat ér idegen nyelv tudása nélkül, de neked már Dr. Bugovics Elemérangolul kell megtanulnod…”

Hiányozni fogsz közülünk, Ménfőcsanakiak közül, akikkel együtt éltél szülőhelyeden, hiányozni fog Rád oly jellemző közérthető megnyilvánulásod, humorod.

Nehéz a búcsú, nehéz szavakat találni az elköszönéshez. Sokszor fogunk Rád gondolni, sokszor fogjuk idézni a ránk hagyott bölcs mondásaidat, példamutatásaidat.

Köszönjük, hogy Veled lehettünk, egy ügyet szolgálhattunk, Ménfőcsanakért együtt munkálkodhattunk.

Nyugodjál békében, emlékedet kegyelettel megőrizzük.

 
Ménfőcsanaki Tisztelőid nevében: Ménfőcsanakért Baráti Kör Alapítói és Tagjai nevében:
Gangl András Szabady János
képviselő   részönkormányzat vezető a Kör ügyvezető elnöke
 

 

Dr. Torda István életrajzi adatok

1893 augusztus 8-án Nagybaráton született szegény paraszti családban. Édesapja Torda Pál, édesanyja Szalontai Mária. A nagybaráti plébános javaslatára és segítségével elemi iskolái elvégzése után tanulmányai Győrben végzi a jó képességű diák. Itt érettségizik is. Szüleit fiatalon elvesztette.

Részt vett az I. világháborúban, ahonnan hadnagyként szerelt le, s olaszul is megtanult. Nagyon szerette a nyelveket, németül és franciául is jól beszélt.

Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1925-ben szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt nyelvoktatással, korrepetálással tartotta el magát.

Első munkahelye Budapesten az Irgalmas Kórházban volt. Itt tett szert bel- és nőgyógyászati, sebészi és fogászati szakismereteire.

1927-ben került Csanakra. Mint közorvoshoz hozzá tartozott Csanakfalu, Csanakhegy, Ménfő, Gyirmót és Kisbarát betegellátása is.

A falu lakossága nagyon megszerette felkészült, sokoldalú, művelt orvosát. Segítőkészségét, emberségét gyakran megtapasztalhatták a szegények és a nehéz gazdasági helyzetbe kerültek.

A képviselőtestület is tagjává választotta. A kerékpárjával is óvatosan közlekedő körorvos mindenkihez odaért. Éjjel-nappal betegei rendelkezésére állt. Megnyugtató, kedves hangja, a gyermekfejek megsimogatása, már fél gyógyulást jelentett.

1938-ban vette feleségül az alföldi Vitai Annát. Első gyermeküket pici korában elvesztették, sírja a csanaki temetőben van. Példás, szép házasságukból a két leányuk: Mariann és Beatrix szintén az orvosi hivatást választották.

1941-ben költözött be a család a ma Torda óvodának nevezett épületbe, amelyben már tágas rendelő és várószoba is volt. Az épületet kert vette körül, gyümölcsösét és szőlőjét kevés szabadidejében gondosan ápolta. Szívesen beszélgetett ez ügyben is a helyi gazdákkal.

1969-ben 76 éves korában 42 évi ménfőcsanaki szolgálat után vonult nyugdíjba, szeretettel várva utódját Dr. Bugovics Elemért (a későbbi kórházigazgató-főorvost) falunk szülöttét, akinek egyetemi tanulmányait atyai figyelemmel kísérte. Mint körzeti orvos, ő is ebben az épületben kezdte működését.

1969-ben Budapestre költözött gyermekeihez. 1972 július 1-én halt meg. A Farkasréti temetőben nyugszik.

Emlékét Ménfőcsanakon 1994 óta utca őrzi, Gangl András, a részönkormányzat vezetőjének javaslatára.

2006-ban poszthumusz Ménfőcsanak Szolgálatáért Emlékéremmel tüntették ki, melyet lánya vett át a. Ménfőcsanaki Részönkormányzattól.

 

Takács Zoltán  fafaragó, faszobrász /Magamról, munkáimról/ 

1961-ben születtem és Nyúl községben éltem 2006-ig. Azóta lakóhelyem Győr-Ménfőcsanak ez a kedves település.

Apai ágon a fa és annak megmunkálása hosszú generációkra visszanyúlik családomban mert már az ük szüleim is a falú bognárjai voltak. Édesapám Néhai Takács György is ezt a szakmát művelte amíg igény volt ilyen jellegű munkákra. Ezen előzményeknek köszönhetem, hogy már gyermekkoromban felfedeztem a fa szépségét és elvarázsolt a fa illata. Édesapám alkotókedvén felbuzdulva én is megpróbáltam az élettelen fát díszítéssel élővé formálni. Kezdetben síkdíszítést alkalmaztam a felületeken, amik szebbé tettek asztalok,székek,szekrények és egyéb berendezési tárgyakat a lakásbelsőben. Az utóbbi években kezdtem figurális tárgyakat készíteni. Szobrokat és dombormű kialakítású faliképeket. 2008-ban megmérettettem magam az V. Országos Népi Szobrászat című pályázaton, ahol különdíjjal jutalmaztak. 2007 óta rendszeres részvevője vagyok az évente megrendezésre kerülő Betlehemi pályázatnak, amelyet a Magyar Kézművességért Alapítvány hirdet meg és a Vajdahunyad-vár Mezőgazdasági Múzeumában rendeznek. Itt több ízben díjazással értékeltek. 2008 ban kiállításon vettem részt a győri Petőfi S. Művelődési Központban a reneszánsz jegyében rendezett bemutatón. Az idei év nyarán pedig Visegrádon a Királyi Palota egyik kiállító termében szerepeltek alkotásaim amivel az 1000 éves Visegrád  ünnepi megemlékezéseihez járulhattam hozzá. Bízom benne, hogy az itt felállított alkotásaimmal segítem felmelegíteni a szemlélődők szíveit és részese lehetek a karácsonyi hangulat elmélyülésének.

BOLDOG BÉKÉS KARÁCSONYT  kívánok!  Takács Zoltán (2009. december)

 

Tóth Dezső szobrász életrajzi adatok

Tóth Dezső1925. november 22. Koroncó

1927 óta él Ménfőcsanakon. Általános iskolába Ménfőcsanakon járt, Gergely Gyula osztályába, majd a Kossuth Lajos Ipari Szakiskola Szobrász szakra. Mestere: Földesi Gyula szobrász.
1949-től szobrászként dolgozott mestere mellett, majd a későbbi évektől a szobrászság mellett önálló iparos lett..1957-ben nősült, felesége Szabó Erzsébet könyvtáros. Márta leánya és családja is  Ménfőcsanakon él.


Köztéri szobrai a budapesti Nemzetközi cserkésztáborban találhatók. A Bezerédj-kastélyban alkotásai között megtalálható  Galgóczi Erzsébet fejszobor, Petőfi márvány mellszobra. A kastély és a kápolna  falán található emléktáblákat  a Ménfőcsanakon élő embereknek készítette nagy szeretettel, felajánlásból. A helyi civil szervezetek kérését mindig szívesen teljesítette. Kisfaludy mellszobor található Téten a könyvtárban.
A legtöbb márvány faragásait a győri  öreg cserkészeknek adományozta .
Munkája elismeréseként 2009-ben Győr Város Önkormányzata Szent László Érem díjban részesítette. A mai napig is szívesen alkot  saját gyönyörűségére. Köztiszteletben álló szerény egyéniség.  (Baksa Kálmánné Tusi. 2009.08.13.)

Kérjük küldjenek ajánlást, hogy minél hosszabb legyen ez az oldal: itt születtek, éltek, élnek. Ménfőiek, Csanakiak.