Ajánlott linkek

A Borsodi László által 1981-ben alapított egyéni vállalkozás jogutódjaként működő Borsodi Műhely Kft. jelenleg egy 100%-os családi tulajdonban működő gazdasági társaság.

Borsodi László, aki kisiparosként kezdett tevékenykedni, kezdetben textilipari szövőgépekhez készített alkatrészeket csaknem az ország összes szövőgyára részére. Ez a piac jelentős fejlesztéseket és növekedést tett lehetővé. 1988-ban lehetőség nyílt arra, hogy a cég exportra is dolgozzon, mely során üzleteket kötöttek olasz, német és osztrák cégekkel.

A 90-es években - amikor a magyarországi gazdasági, politikai változások miatt az addig állandó piac megszűnt - ezek a kapcsolatok különösen jelentőssé váltak. Fontos előrelépést hozott 1993, az OPEL GmbH magyarországi vállalatával megkötött szerződés, mellyel a dinamikusan fejlődő cég a nagy múltú gyár beszállítója lett.
1999. januárjában került sor egy kisújszállási cég megvásárlására. Ez nemcsak területnövekedést, de jelentős termelői kapacitásnövekedést is jelentett. Ma már a termékek egyharmada Kisújszálláson készül. A termelést a két telephelyen kívül jelentős beszállítói és alvállalkozói kör támogatja.
2004. januárjától a Borsodi Műhely Kft. tulajdonosai megalapították a Borsodi Fémmegmunkáló Kft-t kapcsolt vállalkozásként győri székhellyel, szombathelyi telephellyel.
Cégünk az OPEL Magyarországgal 5 éves kizárólagos szolgáltatási szerződéssel, az EPCOS Elektronikai Alkatrész Kft.-vel 5 éves vállalkozási szerződéssel és az AUDI Hungária Kft.-vel 1 éves szállítási keretszerződéssel rendelkezik.
Az évek során a cég dinamikus fejlődése és minden téren a kiválóságra törekvés révén az előbbiekbe felsorolt multinacionális vállalatokon kívül számos hasonló céggel sikerül bővítenünk vevői körünket.
Ebben a felgyorsult, konkurenciával együtt élő világban a jelmondatunk szerinti "Egy precíz, fémes jövő"-t a folyamatos fejlesztések mellett hosszú távon egy együttműködő, együttgondolkodó, lojális csapattal képzeljük el. Adatok a Cég honlapjáról > www.borsodimuhely.hu   További a cégről itt.

Ménfőcsanaki napszámosok. Borsodi László a You Tube-on itt >

Baralovics Ernő volt önkormányzati képviselő, Ménfőcsanak részönkormányzati vezetője, a Szentkereszt RK. Egyházközösség Képviselő testületének tagja, Templomatya, az Egyházközség világi elnöke 1948-ban született Ménfőcsanakon. Ősi Csanaki családban nőtt fel, munkájának a kárpitos mesterséget választotta, ebben dolgozott haláláig. 1974-ben kötött házasságot a szintén ménfőcsanaki Mező Évával. Házasságukból 3 gyermek született, már mindhárman felnőtt korúak. Munkája mellett az egyházi és világi közélet is érdekelte. 1974-től csanaki rk. Egyházközösség képviselő testületének aktív tagja. Tevékeny, aktív alkotó részese volt 33 éven át az egyházközség nagy feladatainak, szervezőkészségével sokat segítette a templomi közösséget. Érdekelték a Ménfőcsanakon történtek, az 1980-as évek második felében a helyi közélet számos területén segítőkész volt. 1990. szeptember 7-én alapítója volt a Ménfőcsanaki Polgári és Keresztény Körnek. E civil szervezet is színtere volt közösségért végzett munkájának. Tenni akarását felismerve 1994-ben a Csanakiak önkormányzati képviselővé választották. Győr város képviselő testületében is több feladatot kapott. A Lakásügyi Bizottságot vezette 8 éven át. 2006-ig volt önkormányzati képviselő. Két cikluson át (1994-2002) a helyi település-részönkormányzat vezetője is volt. Segítőkészsége, a közért való tenni akarása példaértékű volt, hosszú éveken keresztül sokat dolgozott a településért.

Munkáját több alkalommal, kitüntetéssel is elismerték. Büszke arra volt, ha bármivel gyarapodott, gazdagodott szeretett szülőhelye Ménfőcsanak. Több éve gyógyíthatatlan beteg volt, munkáját, ha nehézségek árán is, de nagyon lelkiismeretesen végezte a helyi közéletben és az egyházközösségben.

59 évesen 2007. november 14-én érte a halál. Felesége, gyermekei és nagycsaládja mellett veszteség érte az egyházközösséget, barátai, a széles közéletet, egész Ménfőcsanakot. Temetése 2007. november 19-én volt a csanaki Szent Kereszt templom melletti temetőben, családi sírhelyen.

Összeállította:  Szabady János 2008.

1954 augusztus 11-én születet Ménfőcsanakon. Szülei szintén ménfőcsanaki születésűek.
Az általános iskolát 1960-1968-ig Ménfőcsanakon végezte. Ezt követően a Győri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskolába jelentkezett. Az iskola elvégzése alatt és után, Győr különböző, nagy- és kiskereskedelmi egységeiben dolgozott.
1973 őszén bevonult katonának a pápai laktanyába. 1975 őszén leszerelt, fél év elteltével a 12 személyes kereskedelmi egység vezető helyettese lett a Győri Húsipari Vállalat mintaboltjában. Két év elteltével boltvezetői minősítést szerzett, 1977 őszén átvette a mintabolt vezetését. Még abban az évben hentes és mészáros mestervizsgát tett.
1980-ban a győri vásárcsarnokban megnyitotta húsipari mintaboltját. Az év május 31-én megnősült. Felesége Figler Éva, szintén régi csanaki család leszármazottja. 1982 februárjában született meg Orsi nevű lányuk. Ekkor kezdték meg családi házunk építését is Ménfőcsanakon.
1985 május 15-vel megnyitották családi vállalkozásban élelmiszer szaküzletüket. 1986 novemberében megszületett Éva nevű lányuk. 1989-ben a helyi közéleti civil szervezetek felkérték, hogy vállaljon közéleti munkát, ugyanakkor az egyházközségünk munkáját is segítse.
Mivel Ménfőcsanak Győrhöz tartozik, többed magukkal megalapították 1990-ben a részönkormányzatot, melynek azóta is tagja. 1987-1995-ig a ménfőcsanaki Sportkör technikai igazgatója. 1990-től több civil szervezetnek tagja, vezetője (Polgárőrség, Ménfőcsanakért Baráti Kör, Sportkör).
2002 októberi választásokon Győr Megyei Jogú Város képviselőjévé választották. 2005-ben magánnyomozói képesítést szerzett. Jelenleg a Pannon Víz Zrt hálózat ellenőreként dolgozik.

Adatok: Győr honlapjáról.

Ménfőcsanaki napszámosok. Gangl András a You Tube-on itt >

Budai Ilona: népi ének tanár Magyar Örökség díjas népdalénekes, 1951-ben született Felpécen. Tanulmányait Gyömörén kezdte, majd Ménfőcsanakon, Sopronban folytatta, és Budapesten fejezte be. Közel 40 éve tanítja, népszerűsíti a magyar népdalokat a világ minden táján. 20 éve tanára az Óbudai Népzenei Iskolának. 1987 óta rendszeres népdaltanító műsora van a Magyar Rádióban. Előbb az "Énekeljünk együtt", majd a "Fúvom az énekem" című műsort vezeti. 
30 éve minden nyáron 5 népzenei táborban szeretteti és ismerteti meg az ifjabb és idősebb korosztállyal a népdalokat. 3 lemeze jelent meg: "Élő Népzene" (1977), "Magyarország édes hazám" (1995.) és "Anyám, édesanyám" (2004.) Nem csak népdalok után kutat több évtizede a Kárpát medencében, hanem népmeséket is gyűjt. Ezekből jelent meg egy válogatás CD melléklettel "Székely mesebeszéd" címmel 2002-ben.Boldog és Gyömöre község díszpolgára. Munkáját több kitüntetéssel jutalmazták: a Magyar Köztársaság Kiskeresztje (1993.), Rendületlenül Díj (1998.), Kodály díj (1989.), Széchenyi Emlékplakett (2002.), KOTA Nagydíj (2003.).A "Népzeneoktatásért Alapítvány" és a "Borvízforrás Kulturális Alapítvány" elnöke. Számos jótékonysági műsor szereplője és védnöke volt az elmúlt években.

Szombathely, 1924. szeptember 18.  -  Győr, 1998. szeptember 23.

Gyárigazgató. Szülők: Horváth Ede és Führinger Borbála. Felesége: Patonay Valéria (mindketten 7-7 gyermekes családból származnak). Gyermekei: Ede, Borbála.

Iparoscsaládban született, atyja autószerelő-mester volt. 1935-ben költöztek Győrbe. A Magyar Waggon- és Gépgyár Rt-be került inasnak, ahol tehetsége folytán egy évvel korábban kapott vasesztergályos segédlevelet. Neve először sztahanovistaként vált országosan ismertté 1949-ben az autógyár műszaki vezetője, majd 1951-ben a Szerszámgépgyár igazgatója. 1962-ben a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója, e beosztást 1989. december 18-ai nyugdíjazásáig töltötte be. Kinevezése után radikális szerkezetátalakítást hajtott végre, szigorú minőségi követelményrendszert vezetett be. Megvásárolta a MAN-Diesel motorok licencét, megkezdte a MAN-motorok, a 2 sebességes futóművek, a Rába-kamionok gyártását, fejlesztette a közúti és vasúti járműgyártást, hogy csak a legfontosabbakat említsük. E termékeket nagy mennyiségben, magas színvonalon szállították a világpiacra. A gyár teljesítőképessége, műszaki színvonala a 80-as évek közepére világszerte elismerést váltott ki A vagongyár fénykorában 20 ezer embert irányított. 1984 és 87 között a KGST gépipari szekciójának irányítója. Tizenkilenc éven keresztül az MSZMP KB tagja. A vagongyár eredményeiből Győr városa is részesült, számos kulturális, egészségügyi, kommunális és sportlétesítmény megépülése köszönhető a gyár támogatásának. 1950-ben Kossuth-díjat, 1980-ban Állami díjat kapott. Győr városa 1986. január 15-én díszpolgárává választotta. Utolsó lakhelye Győr-Ménfőcsanak, Győzelem út 45.

Nevét a "Horváth Ede Emlékalapítvány" őrzi, tudjon meg róla többet itt >