|
|
|
Itt
születtek, alkottak, híres Ménfőcsanakiak: 2.
1.»
3.» |
|
Kitüntetett
polgáraink > |
|
|
Borsodi László életrajzi
adatok |
|
|
A
Borsodi László által 1981-ben alapított egyéni
vállalkozás jogutódjaként működő Borsodi Műhely Kft.
jelenleg egy 100%-os családi tulajdonban működő
gazdasági társaság.
Borsodi László, aki kisiparosként kezdett
tevékenykedni, kezdetben textilipari szövőgépekhez
készített alkatrészeket csaknem az ország összes
szövőgyára részére. Ez a piac jelentős
fejlesztéseket és növekedést tett lehetővé. 1988-ban
lehetőség nyílt arra, hogy a cég exportra is
dolgozzon, mely során üzleteket kötöttek olasz,
német és osztrák cégekkel.
A 90-es években - amikor a magyarországi gazdasági,
politikai változások miatt az addig állandó piac
megszűnt - ezek a kapcsolatok különösen jelentőssé
váltak. Fontos előrelépést hozott 1993, az OPEL GmbH
magyarországi vállalatával megkötött szerződés,
mellyel a dinamikusan fejlődő cég a nagy múltú gyár
beszállítója lett. 1999. januárjában került sor egy kisújszállási cég
megvásárlására. Ez nemcsak területnövekedést, de
jelentős termelői kapacitásnövekedést is jelentett.
Ma már a termékek egyharmada Kisújszálláson készül.
A termelést a két telephelyen kívül jelentős
beszállítói és alvállalkozói kör támogatja.
2004.
januárjától a Borsodi Műhely Kft. tulajdonosai
megalapították a Borsodi Fémmegmunkáló Kft-t
kapcsolt vállalkozásként győri székhellyel,
szombathelyi telephellyel. Cégünk az OPEL Magyarországgal 5 éves kizárólagos
szolgáltatási szerződéssel, az EPCOS Elektronikai
Alkatrész Kft.-vel 5 éves vállalkozási szerződéssel
és az AUDI Hungária Kft.-vel 1 éves szállítási
keretszerződéssel rendelkezik. Az évek során a cég dinamikus fejlődése és minden
téren a kiválóságra törekvés révén az előbbiekbe
felsorolt multinacionális vállalatokon kívül számos
hasonló céggel sikerül bővítenünk vevői körünket.
Ebben a felgyorsult, konkurenciával együtt élő
világban a jelmondatunk szerinti "Egy precíz, fémes
jövő"-t a folyamatos fejlesztések mellett hosszú
távon egy együttműködő, együttgondolkodó, lojális
csapattal képzeljük el.
Adatok a Cég honlapjáról >
www.borsodimuhely.hu
További a cégről
itt. |
|
|
|
Ménfőcsanaki napszámosok. Borsodi László a You Tube-on
itt > |
|
Baralovics Ernő életrajzi adatok 1948-2007 |
|
Baralovics
Ernő volt önkormányzati képviselő, Ménfőcsanak
részönkormányzati vezetője, a Szentkereszt RK.
Egyházközösség Képviselő testületének tagja,
Templomatya, az Egyházközség világi elnöke 1948-ban
született Ménfőcsanakon. Ősi Csanaki családban nőtt fel,
munkájának a kárpitos mesterséget választotta, ebben
dolgozott haláláig. 1974-ben kötött házasságot a szintén
ménfőcsanaki Mező Évával. Házasságukból 3 gyermek
született, már mindhárman felnőtt korúak. Munkája
mellett az egyházi és világi közélet is érdekelte.
1974-től csanaki rk. Egyházközösség képviselő
testületének aktív tagja. Tevékeny, aktív alkotó részese
volt 33 éven át az egyházközség nagy feladatainak,
szervezőkészségével sokat segítette a templomi
közösséget. Érdekelték a Ménfőcsanakon történtek, az
1980-as évek második felében a helyi közélet számos
területén segítőkész volt. 1990. szeptember 7-én
alapítója volt a Ménfőcsanaki Polgári és Keresztény
Körnek. E civil szervezet is színtere volt közösségért
végzett munkájának. Tenni akarását felismerve 1994-ben a
Csanakiak önkormányzati képviselővé választották. Győr
város képviselő testületében is több feladatot kapott. A
Lakásügyi Bizottságot vezette 8 éven át. 2006-ig volt
önkormányzati képviselő. Két cikluson át (1994-2002) a
helyi település-részönkormányzat vezetője is volt.
Segítőkészsége, a közért való tenni akarása példaértékű
volt, hosszú éveken keresztül sokat dolgozott a
településért. |
|
Munkáját több alkalommal, kitüntetéssel is elismerték.
Büszke arra volt, ha bármivel gyarapodott, gazdagodott
szeretett szülőhelye Ménfőcsanak. Több éve
gyógyíthatatlan beteg volt, munkáját, ha nehézségek árán
is, de nagyon lelkiismeretesen végezte a helyi
közéletben és az egyházközösségben. |
|
59
évesen 2007. november 14-én érte a halál. Felesége,
gyermekei és nagycsaládja mellett veszteség érte az
egyházközösséget, barátai, a széles közéletet, egész
Ménfőcsanakot. Temetése 2007. november 19-én volt a
csanaki Szent Kereszt templom melletti temetőben,
családi sírhelyen. |
|
Összeállította: Szabady János 2008. |
|
Gangl András életrajzi adatok |
|
1954 augusztus 11-én születet Ménfőcsanakon.
Szülei szintén ménfőcsanaki születésűek.
Az általános iskolát 1960-1968-ig Ménfőcsanakon végezte.
Ezt követően a Győri Kereskedelmi és Vendéglátóipari
Szakiskolába jelentkezett. Az iskola elvégzése alatt és
után, Győr különböző, nagy- és kiskereskedelmi
egységeiben dolgozott.
1973 őszén bevonult katonának a pápai laktanyába. 1975
őszén leszerelt, fél év elteltével a 12 személyes
kereskedelmi egység vezető helyettese lett a Győri
Húsipari Vállalat mintaboltjában. Két év elteltével
boltvezetői minősítést szerzett, 1977 őszén átvette a
mintabolt vezetését. Még abban az évben hentes és
mészáros mestervizsgát tett.
1980-ban a győri vásárcsarnokban megnyitotta húsipari
mintaboltját. Az év május 31-én megnősült. Felesége
Figler Éva, szintén régi csanaki család leszármazottja.
1982 februárjában született meg Orsi nevű lányuk. Ekkor
kezdték meg családi házunk építését is Ménfőcsanakon.
1985 május 15-vel megnyitották családi vállalkozásban
élelmiszer szaküzletüket. 1986 novemberében megszületett
Éva nevű lányuk. 1989-ben a helyi közéleti civil
szervezetek felkérték, hogy vállaljon közéleti munkát,
ugyanakkor az egyházközségünk munkáját is segítse.
Mivel Ménfőcsanak Győrhöz tartozik, többed magukkal
megalapították 1990-ben a részönkormányzatot, melynek
azóta is tagja. 1987-1995-ig a ménfőcsanaki Sportkör
technikai igazgatója. 1990-től több civil szervezetnek
tagja, vezetője (Polgárőrség, Ménfőcsanakért Baráti Kör,
Sportkör).
2002 októberi választásokon Győr Megyei Jogú Város
képviselőjévé választották. 2005-ben magánnyomozói
képesítést szerzett. Jelenleg a Pannon Víz Zrt hálózat
ellenőreként dolgozik. |
|
Adatok: Győr honlapjáról. |
|
Ménfőcsanaki napszámosok. Gangl András a You Tube-on itt
> |
|
Budai Ilona életrajzi adatok: |
|
Budai
Ilona: népi ének tanár Magyar Örökség díjas népdalénekes,
1951-ben született Felpécen. Tanulmányait Gyömörén
kezdte, majd Ménfőcsanakon, Sopronban folytatta, és
Budapesten fejezte be. Közel
40 éve tanítja, népszerűsíti a magyar népdalokat a világ
minden táján. 20 éve tanára az Óbudai
Népzenei Iskolának. 1987 óta rendszeres népdaltanító
műsora van a Magyar
Rádióban. Előbb az "Énekeljünk együtt", majd
a "Fúvom az énekem" című műsort vezeti.
30 éve minden nyáron 5 népzenei táborban szeretteti és
ismerteti meg az ifjabb és idősebb korosztállyal a
népdalokat. 3
lemeze jelent meg: "Élő Népzene" (1977), "Magyarország
édes hazám" (1995.) és "Anyám, édesanyám"
(2004.) Nem
csak népdalok után kutat több évtizede a Kárpát
medencében, hanem népmeséket is
gyűjt. Ezekből jelent meg egy válogatás CD melléklettel
"Székely mesebeszéd" címmel 2002-ben.Boldog és
Gyömöre község díszpolgára. Munkáját több kitüntetéssel
jutalmazták: a Magyar Köztársaság Kiskeresztje (1993.), Rendületlenül
Díj (1998.), Kodály
díj (1989.),
Széchenyi Emlékplakett (2002.), KOTA
Nagydíj (2003.).A
"Népzeneoktatásért
Alapítvány"
és a "Borvízforrás
Kulturális Alapítvány"
elnöke. Számos jótékonysági
műsor szereplője
és védnöke volt az elmúlt években. |
|
Horváth Ede életrajzi
adatok |
Szombathely,
1924. szeptember 18. - Győr, 1998. szeptember 23.
Gyárigazgató. Szülők: Horváth Ede és Führinger
Borbála. Felesége: Patonay Valéria (mindketten 7-7
gyermekes családból származnak). Gyermekei: Ede,
Borbála.
Iparoscsaládban született, atyja autószerelő-mester
volt. 1935-ben költöztek Győrbe. A Magyar Waggon- és
Gépgyár Rt-be került inasnak, ahol tehetsége folytán
egy évvel korábban kapott vasesztergályos
segédlevelet. Neve először sztahanovistaként vált
országosan ismertté 1949-ben az autógyár műszaki
vezetője, majd 1951-ben a Szerszámgépgyár
igazgatója. 1962-ben a Wilhelm Pieck Vagon- és
Gépgyár vezérigazgatója, e beosztást 1989. december
18-ai nyugdíjazásáig töltötte be. Kinevezése után
radikális szerkezetátalakítást hajtott végre,
szigorú minőségi követelményrendszert vezetett be.
Megvásárolta a MAN-Diesel motorok licencét,
megkezdte a MAN-motorok, a 2 sebességes futóművek, a
Rába-kamionok gyártását, fejlesztette a közúti és
vasúti járműgyártást, hogy csak a legfontosabbakat
említsük. E termékeket nagy mennyiségben, magas
színvonalon szállították a világpiacra. A gyár
teljesítőképessége, műszaki színvonala a 80-as évek
közepére világszerte elismerést váltott ki A
vagongyár fénykorában 20 ezer embert irányított.
1984 és 87 között a KGST gépipari szekciójának
irányítója. Tizenkilenc éven keresztül az MSZMP KB
tagja. A vagongyár eredményeiből Győr városa is
részesült, számos kulturális, egészségügyi,
kommunális és sportlétesítmény megépülése köszönhető
a gyár támogatásának. 1950-ben Kossuth-díjat,
1980-ban Állami díjat kapott. Győr városa 1986.
január 15-én díszpolgárává választotta. Utolsó
lakhelye Győr-Ménfőcsanak, Győzelem út 45.
Nevét a "Horváth
Ede Emlékalapítvány"
őrzi,
tudjon meg róla többet
itt > |
|
Graffelner Károly életrajzi
adatok |
Tét, 1955.
november 1. - Győr, 2008. november 30.
1981-ben költözött Csanakra. Két felnőtt egyetemista
gyermeke van, nős.
Mérnök közgazdászként több mint 20 éve vezette saját
Kft-jét. Több alapítvány alapítója illetve
kuratóriumának tagja volt. Erejéhez mérten Győrben és
Ménfőcsanakon minden jó kezdeményezést támogatott, nem
csak eszmeileg, hanem adományokkal is. Karitatív
tevékenységének elismeréseként 2005-ben a Magyar
Köztársaság Érdemrend Aranykeresztjével tüntették ki.
Ebben az évben a Európai Borlovag Rend tagjává fogadta
és augusztusban a Büki Ökomenikus Templomban lovaggá
ütötték.
A rendszerváltás óta Önkormányzati képviselőként sokat
tett Győr illetve Ménfőcsanak töretlen fejlődéséért.
1989-től volt az SZDSZ tagja - a győri
szervezet alapítója -, 1990-től tizenhat éven át a győri
képviselő-testület szabad demokrata önkormányzati
képviselője, több cikluson keresztül a költségvetési
bizottság elnöki tisztségét is betöltötte. Graffelner
Kálmán 1994-től egészen 2006-ig, négy választáson
keresztül volt az SZDSZ Győr városi országgyűlési
képviselőjelöltje.
Munkájának köszönhető, hogy Ménfőcsanakon és Gyirmóton
minden családhoz bevezetésre került a vezetékes gáz, a
szennyvízcsatorna, valamint a Kábel TV. Ezek a több 100
milliós beruházások a saját beterjesztéseire indultak
el, és valósultak meg, a városfejlesztési kereteiből.
Azért dolgozott, hogy Győr fejlődése töretlen legyen, a
vállalkozások virágozzanak, mindenkinek legyen munkája,
többlet jövedelme és még jobban lehessen élni
Ménfőcsanakon, illetve Győrben.
Hosszan tartó betegség után, 53 éves
korában hunyt el. |
|
Dr. Medgyasszay László életrajzi
adatok
állatorvos, országgyűlési képviselő |
|
1941.
augusztus 29-én született Móron
(Fejér vármegye) régi református családban. Apai
nagyapja 1935 és 1943 között a Dunántúli Református
Egyházkerület püspöke volt. Édesapja, Medgyasszay Lajos
(1908-1980) mezőgazdasági mérnök, édesanyja, Szupper
Katalin (1915) tanítónő, majd gépi kötő, jelenleg
nyugdíjas.
Gyermekkorát Irtáspusztán töltötte,
ahol édesapja ötszáz hold bérelt földön gazdálkodott.
Testvérei közül Balázs (1938) mezőgazdasági mérnök,
Piroska (1944) tanár, Júlia (1954) jogász.
1967 óta nős,
felesége, Török Júlia megyei szakállatorvos, a győri
Állategészségügyi Állomás igazgatóhelyettese.
Három gyermek édesapja.
Több helyen járt
általános iskolába, utolsóként Pápán, ahol a
középiskolát is végezte. A pápai Türr István
Gimnáziumban önképzőkört szervezett, amely 1957. március
15-én emlékezetes műsorral ünnepelte meg az 1848-as
forradalom évfordulóját. A kitűnő tanulót
"osztályidegen" származása miatt az érettségi után
(1959) nem javasolták továbbtanulásra, ezért Győrött a
MÜM 401-es sz. Ipari Szakiskolában kitanulta a
dízelmozdony lakatos szakmát. 1961-ben fél évig
szakmunkás volt a győri Wilhelm Pieck Vagon- és
Gépgyárban. 1961-ben felvették az Állatorvos-tudományi
Főiskolára, 1966. szeptemberben avatták a közben
egyetemi rangot kapott intézményben állatorvos doktorrá.
Az 1990. évi országgyűlési választásokon
Győr-Moson-Sopron megye I. sz. - Győr város egy részét
és negyven községet magában foglaló -
választókerületben, a második fordulóban szerzett egyéni
mandátumot. 1990 és 1994 között a Győrhöz csatolt
Ménfőcsanakon egyéni választókerületben megválasztott
önkormányzati képviselő, a győri képviselő-testület
tagja.
(Kivonatos
adatok a
www.medgyasszay.hu
internetes portálról.)
Ménfőcsanaki napszámosok. Dr. Medgyasszay László a You
Tube-on itt > |
|
Dr. Bugovics Elemér életrajzi
adatok
1942.
január 17. Ménfőcsanak
- 2009. július 15. Győr
A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház
főigazgatója. 1942 január 17-én született Ménfőcsanakon.
A Révai Gimnáziumban érettségizett, majd a Semmelweis
Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi
diplomát. 1976-ban patológiából tett orvosi szakvizsgát,
angol nyelvű felsőfokú orvosi-szakmai, majd közgazdasági
nyelvvizsgát tett. 1981-től négy éven át az Adeni
Egyetem Patológiai és Igazságügyi Orvosi Intézetében
dolgozott, 1986-tól a megyei kórház Patológiai
Osztályának Zrínyi úti részlegét vezette. 1991-ben
nevezték ki orvos-igazgatónak öt évre, 1995-ben pedig
határozatlan idejű igazgató-főorvosi kinevezést kapott,
2005 június 30-ig látja el tisztségét. Alapító tagja
volt a Magyar Általános Orvosok Tudományos
Egyesületének, emellett több tudományos társaság tagja. |
|
|
|
BÚCSÚZUNK DR. BUGOVICS
ELEMÉRTŐL |
|
a
Ménfőcsanakért Baráti Kör volt elnökétől |
|
|
|
Fájó szívvel,
megrendüléssel vettük halálhíredet. Felelős orvosi
hivatásod és jeles tisztségeid mellett szívesen vettél
részt a civil mozgalmakban is. Lokálpatriotizmusodból
adódóan alapítója és egyik vezetője voltál az 1990-ben
alakult Ménfőcsanakért működő egyesületünknek. Minden
fontos tevékenységünkben részt vettél, ami céljainkat, a
helyi közéletben való részvételt, az itt élő emberekért
való tenni akarást szolgálta.
Példamutató
egyéniséged irányadó volt számunkra, barátságodat,
tapasztalataidra épített tanácsaidat megköszönjük.
2005-ben Körünk által kiadott „Ménfőcsanaki séta” című
könyvünk előszavának megírására kértünk fel. Bölcsen
„Előszó helyett néhány találkozásról” cím alatt
diákkori, fiatalkori, tanáraidtól és közelállóidtól
hallott tanulságos élményeidet írtad le sokaknak
okulásul. Ebből egy részlet: „Gyirmótról kerékpárral
jöttünk hazafelé dr. Torda István körorvossal (1966) aki
egy hónapra maga mellé fogadott a szigorló orvosi
gyakorlatomon. Minden héten legalább egyszer bementünk
egy nyugdíjas bencés tanárhoz, akivel franciául vagy
németül beszélgetett. - Értettél valamit? – kérdezte. -
Nem én. – válaszoltam. - No látod – folytatta – a
tanulmányod nem sokat ér idegen nyelv tudása nélkül, de
neked már
angolul
kell megtanulnod…”
Hiányozni fogsz
közülünk, Ménfőcsanakiak közül, akikkel együtt éltél
szülőhelyeden, hiányozni fog Rád oly jellemző közérthető
megnyilvánulásod, humorod.
Nehéz a búcsú,
nehéz szavakat találni az elköszönéshez. Sokszor fogunk
Rád gondolni, sokszor fogjuk idézni a ránk hagyott bölcs
mondásaidat, példamutatásaidat.
Köszönjük, hogy
Veled lehettünk, egy ügyet szolgálhattunk,
Ménfőcsanakért együtt munkálkodhattunk.
Nyugodjál békében,
emlékedet kegyelettel megőrizzük. |
|
|
|
Ménfőcsanaki Tisztelőid nevében: |
Ménfőcsanakért Baráti Kör Alapítói és Tagjai
nevében: |
|
Gangl András |
Szabady János |
|
képviselő
részönkormányzat vezető |
a Kör
ügyvezető elnöke |
|
|
|
|
Dr. Torda István életrajzi
adatok

1893 augusztus 8-án
Nagybaráton született szegény paraszti családban.
Édesapja Torda Pál, édesanyja Szalontai Mária. A
nagybaráti plébános javaslatára és segítségével elemi
iskolái elvégzése után tanulmányai Győrben végzi a jó
képességű diák. Itt érettségizik is. Szüleit fiatalon
elvesztette.
Részt vett az I. világháborúban, ahonnan hadnagyként
szerelt le, s olaszul is megtanult. Nagyon szerette a
nyelveket, németül és franciául is jól beszélt.
Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem
Orvostudományi Karán 1925-ben szerzett diplomát.
Egyetemi évei alatt nyelvoktatással, korrepetálással
tartotta el magát.
Első munkahelye Budapesten az Irgalmas Kórházban volt.
Itt tett szert bel- és nőgyógyászati, sebészi
és fogászati szakismereteire.
1927-ben került Csanakra. Mint közorvoshoz
hozzá tartozott Csanakfalu, Csanakhegy, Ménfő,
Gyirmót és Kisbarát betegellátása is.
A falu lakossága nagyon megszerette felkészült,
sokoldalú, művelt orvosát. Segítőkészségét, emberségét
gyakran megtapasztalhatták a szegények és a nehéz
gazdasági helyzetbe kerültek.
A képviselőtestület is tagjává választotta. A
kerékpárjával is óvatosan közlekedő körorvos mindenkihez
odaért. Éjjel-nappal betegei rendelkezésére állt.
Megnyugtató, kedves hangja, a gyermekfejek
megsimogatása, már fél gyógyulást jelentett.
1938-ban vette feleségül az alföldi Vitai Annát. Első
gyermeküket pici korában elvesztették, sírja a csanaki
temetőben van. Példás, szép házasságukból a két leányuk:
Mariann és Beatrix szintén az orvosi hivatást
választották.
1941-ben költözött be a család a ma Torda óvodának
nevezett épületbe, amelyben már tágas rendelő és
várószoba is volt. Az épületet kert vette körül,
gyümölcsösét és szőlőjét kevés szabadidejében gondosan
ápolta. Szívesen beszélgetett ez ügyben is a helyi
gazdákkal.
1969-ben 76 éves korában 42 évi ménfőcsanaki szolgálat
után vonult nyugdíjba, szeretettel várva utódját Dr.
Bugovics Elemért (a későbbi kórházigazgató-főorvost)
falunk szülöttét, akinek egyetemi tanulmányait atyai
figyelemmel kísérte. Mint körzeti orvos, ő is ebben az
épületben kezdte működését.
1969-ben Budapestre költözött gyermekeihez.
1972 július 1-én
halt meg. A Farkasréti temetőben nyugszik.
Emlékét Ménfőcsanakon 1994 óta utca őrzi, Gangl András,
a részönkormányzat vezetőjének javaslatára.
2006-ban poszthumusz Ménfőcsanak Szolgálatáért
Emlékéremmel tüntették ki, melyet lánya vett át a.
Ménfőcsanaki Részönkormányzattól. |
|
Takács
Zoltán fafaragó, faszobrász
/Magamról,
munkáimról/
1961-ben születtem és
Nyúl községben éltem 2006-ig. Azóta lakóhelyem
Győr-Ménfőcsanak ez a kedves település.
Apai ágon a fa és annak
megmunkálása hosszú generációkra visszanyúlik családomban
mert már az ük szüleim is a falú bognárjai voltak. Édesapám
Néhai Takács György is ezt a szakmát művelte amíg igény volt
ilyen jellegű munkákra. Ezen előzményeknek köszönhetem, hogy
már gyermekkoromban felfedeztem a fa szépségét és
elvarázsolt a fa illata. Édesapám alkotókedvén felbuzdulva
én is megpróbáltam az élettelen fát díszítéssel élővé
formálni. Kezdetben síkdíszítést alkalmaztam a felületeken,
amik szebbé tettek asztalok,székek,szekrények és egyéb
berendezési tárgyakat a lakásbelsőben. Az utóbbi években
kezdtem figurális tárgyakat készíteni. Szobrokat és dombormű
kialakítású faliképeket. 2008-ban megmérettettem magam az V.
Országos Népi Szobrászat című pályázaton, ahol különdíjjal
jutalmaztak. 2007 óta rendszeres részvevője vagyok az évente
megrendezésre kerülő Betlehemi pályázatnak, amelyet a Magyar
Kézművességért Alapítvány hirdet meg és a Vajdahunyad-vár
Mezőgazdasági Múzeumában rendeznek. Itt több ízben
díjazással értékeltek. 2008 ban kiállításon vettem részt a
győri Petőfi S. Művelődési Központban a reneszánsz jegyében
rendezett bemutatón. Az idei év nyarán pedig Visegrádon a
Királyi Palota egyik kiállító termében szerepeltek
alkotásaim amivel az 1000 éves Visegrád ünnepi
megemlékezéseihez járulhattam hozzá. Bízom benne, hogy az
itt felállított alkotásaimmal segítem felmelegíteni a
szemlélődők szíveit és részese lehetek a karácsonyi hangulat
elmélyülésének.
BOLDOG BÉKÉS
KARÁCSONYT kívánok! Takács Zoltán
(2009. december) |
|
Tóth Dezső szobrász életrajzi
adatok
1925.
november 22. Koroncó
1927 óta él Ménfőcsanakon.
Általános iskolába Ménfőcsanakon járt, Gergely Gyula
osztályába, majd a Kossuth Lajos Ipari Szakiskola
Szobrász szakra. Mestere: Földesi Gyula szobrász.
1949-től szobrászként dolgozott mestere mellett, majd a
későbbi évektől a szobrászság mellett önálló iparos
lett..1957-ben nősült, felesége Szabó Erzsébet
könyvtáros. Márta leánya és családja is Ménfőcsanakon
él.
Köztéri szobrai a budapesti Nemzetközi cserkésztáborban
találhatók. A Bezerédj-kastélyban alkotásai között
megtalálható Galgóczi Erzsébet fejszobor, Petőfi
márvány mellszobra. A kastély és a kápolna falán
található emléktáblákat a Ménfőcsanakon élő embereknek
készítette nagy szeretettel, felajánlásból. A helyi
civil szervezetek kérését mindig szívesen teljesítette.
Kisfaludy mellszobor található Téten a könyvtárban.
A legtöbb márvány faragásait a győri öreg cserkészeknek
adományozta .
Munkája elismeréseként 2009-ben Győr Város Önkormányzata
Szent László Érem díjban részesítette. A mai napig is
szívesen alkot saját gyönyörűségére. Köztiszteletben
álló szerény egyéniség.
(Baksa Kálmánné Tusi. 2009.08.13.) |
|
Kérjük
küldjenek ajánlást, hogy minél hosszabb legyen ez az
oldal: itt születtek, éltek, élnek. Ménfőiek, Csanakiak. |
|